Már úgy mennék, úgy csinálnám, majdnem felrobbanok. Csak skiccelgetek, rajzolgatok, készítem elő az anyagot, hogy vihessem fel a pincéhez és, mint a legót, rakjam össze.

Például a bortartókat. Szívem szerint a cserépből égetett tartókból építenék egy szép tárolót, de épp hiánycikk. Ezért azonnal elindult az agyam, miből tudnék csinálni. Találtam egy szép futtató rácsot, de ez nem hegeszthető ezért mögé vascsövekből készül majd mögé egy bortartó állvány, amit a pince falához rögzítek. ahogy a pincébe elépünk, bal kéz felé kerül a három hordó és ez a bortartó. Ez a hely a bejáratnál:

És ekkor jött a kis Picasso, és megrajzolta:

Vele szemben van az a verem, ahová annó eldugták a bort a fináncok előtt. Nem maradhat őrizetlenül két ok miatt. Biztos, hogy valamelyik gyermek, vagy magát gyermekire leivó vendégem belezupál. Így néz ki most:

És ekkor jött a kis Picasso, és megrajzolta:

Valójában egy bortrezor lesz belőle, amelybe egy vaslétrán lehet lemenni a kis lengőajtón keresztül. A két függőleges vasrúd, amit a földhöz és a mennyezethez csavarozok részben fixálja a korlátot, részben a létrán való lemászást segíti.

Az egyik legnagyobb munka a téli ivó kialakítása lesz. Padokra és asztalokra van szükség csupán. Csupán? Jelenleg ugyanis 20 centiméter magas padka fut végig két oldalon és csak egy másfél méteres járat van középen, ahogy az a képen látható.

A hordók alatt ugyanolyan kőpad van, mint a padka, ezt akkor fel kellene verni padlószintig, hogy oda padokat és asztalokat csináljunk. De a felesleges munkának nem vagyok híve, meg sóher is vagyok. Elég negyven centit a széléből kivágni padlószintig két oldalt és a kikerülő kőtörmelékből egy kis gyorsbetonnal kőpadkát csinálni körben a fal mellé, amelyre egy kis téglakiemeléssel ülődeszkák szerelhetők. Az így középen kialakult kétméteres sávba már mehetnek asztalnak a felújított boroshordók. Ezt a körülőt a képen látható kis kőmelvédig a pince hátsó falára tervezem a képen látható hordók helyére. És ekkor jött a kis Picasso, és megrajzolta:

A bortartó hegesztésre vár, a hordótartó állvány festésre, a hordók lúgozásra és abroncsfestésre, a korlát kész, csak festeni kell, a kővágó korongok már pörögnének és az öreg hordók szeretnék magukba szívni a poliszander pácot és vörösleni akarnak abroncsaikal....